Újabb erotikus agymenés a lengyelektől.

Lengyel kurvadráma felemelkedés-bukás narratívában elmesélve. A film sztereotipan kezeli Lengyelországot, az ottani vidéket (amit kábé egy szaros tanyának képzel), egész Kelet-Európát meg persze Dubajt is. Ettől függetlenül jól bemutatja a Valóságot, vagyis azt a tényt, hogy a – főként közép- és kelet európai – nőneműek tömegesen kurválkodnak, dubajoznak, de majdnem az egészet hitvány módon felszínesen, egyben giccsesen teszi.
Az alkotók mutogatnak 1-2 perverziót, ám a látottak erőszakosságban csak a végére durvulnak el valamennyire, viszont addig geci kínos, szekunder szégyenérzetet keltő képsorok váltogatják egymást, miközben esztétikailag, zeneileg + baszásjelenetek tekintetében sokszor megidéződik a borzalmas [i]365 nap[/i] szelleme. A sztoriba erőltettek egy nevetséges szerelmi háromszöget, valamint egy femináci szófosást.
A vége felé művészkedésbe átcsapó mozi azt szintén kiválóan prezentálja, hogy a hivatásos faszcibálók mennyire egy önmaguktól elszállt, nagy pofájú sutyerákok lesznek, amint egy kis lóvéhoz jutnak. A megrögzött hazudozó főszereplő egy balféket is hülyít, aki nem hallgat időben a tőle jóval bölcsebb apja (a legnormálisabb karakter) intő szavaira. Mindezek mellett a főállású ribancnak van pofája szaporodni, de az utsó 20 percre szerencsére győz az igazság.
A színészi játék pocsék, ellenben a fényképezés helyenként magas színvonalú. A végkifejlet ismeretében elmondható, hogy az alkotás nem támogatja a kurválkodás intézményét, ugyanakkor azért ez az igencsak aktuális téma egy sokkal erőteljesebb kidolgozást érdemelt volna.

5/10

Kép forrása: itt