Gondolatok az egyre ellaposodó tartalmakat felvonultató Marvel Studios She-Hulk: Attorney at Law (Amazon: Ügyvéd) című sorozata körül.

A filmvilág egyik leghatalmasabb moziverzumát felépítő Marvel Studiosnak, eddig se nagyon kellett szomszédba mennie woke-ságért. A kötelező kvóták mellett egy idő után egyre PC-bb tartalmakat kezdtek bevezetni termékeikbe. A legszembetűnőbb példa a Pókember: Hazatérés, amelyben a főhősön + a főellenségen kívül, szinte az összes eredetileg fehér karakter valamilyen tök más etnikumba tartozott.
Feminácizmus terén a hasonló castinggal rendelkező Runaways sorozat volt az első komolyabb dobásuk, amibe beleraktak egy full SJW-szereplőt, akivel még a patriarchátus szót is sikerült kimondatni. A netflixes Jessica Jones második, egyben legérdektelenebb évadában, az egyik fontos női mellékszereplőből csináltak egy SJW-aktivistát + ribancot. A Marvel Kapitányt rengetegen illették a feministanácizmus vádjával, ám az a tessék-lássék feminizmuson kívül nem sok nősovinizmust tartalmazott. Ott leginkább a címszereplőt alakító Brie Larson filmkörüli primitív viselkedése, illetve szánalmas nyilatkozatai jelentették a főproblémát.
A mindjobban unalomba fulladó szuperhőscuccokat gyártó stúdió eddigi legtúltoltabb femináci produkciója a Disney+-on megjelent, 2022-es She-Hulk széria, mellyel aztán sikeresen alulmúlták magukat. Kérdés, hogy vajon tudják-e ezt még fokozni.

A sorozat:

Szuperhősös tárgyalótermi sitcom széria a Marveltől. Az első részben az eredettörténet összecsapott, a mentorsztori  – melyben az igazi Hulk képzi az unokatesóját, vagyis a főszereplőcsajt – pedig nevetséges. Az utóbbiban pörgetik túl először a girl powert: kiderül, hogy minden olyan skill, amiért Hulknak éveket kellett szopnia, az az unokahúgának vérprofi módon, rögtön egy csapásra megy, ráadásként megmagyarázzák, azért tudja kiválóan uralni a dühét, mert a csúnya, gonosz férfiak világában ezt már rég meg kellett tanulnia.
Főhősnőnk egyébként természetesen egy 30-as szingli, kinek balfaszabbnál balfaszabb figurákkal kell szenvednie a randipiacon, tehát befigyel egy kis Bridget Jones-naplója feeling. A csaj ráadásként egy ribanc legjobb barátnővel felvértezett ribanc, aki még Daredevillel is megbaszatja magát. Az évad közepe tájékán elindul egy izgalmasabbnak tűnő háttérszál, amiből végül nem meglepő módon, egy férfiellenesen sztereotip mondanivalót hoznak ki.
Van sok utalás, több cameo, pár stáblistás jelenet, számtalan reflektálás a kommentekre-trollokra (egyszer megemlítik a MeToo-t) és millió bárgyú, humortalan poén. A CGI rossz, a címszereplő konkrétan végig szarul néz ki női Hulkként. Komolyabb zúzásokra senki ne számítson, mivel She-Hulk itt csak azt a bizonyos 4. falat zúzza szét folyton (a kamerába pofázik, kifigurázza a sitcom sorozatok kliséit stb), amelyet a fináléra brutális mértékben túltolnak: önironikusan poénkodnak a Marvel Studios-szal, Kevin Feige-vel, a stúdió atyaúristenével, a ”drága vizualitással”, valamint elemzik műveik érdemeit + hibáit.
A sorozat pozitívumai a Hihetetlen Hulk néhány szálának némileg korrekt továbbvitele, az utsó epizód elején a classic Hulk-filmek megidézése, továbbá a már említett, méltán népszerű netflixes Daredevil széria Daredeviljének szerepeltetése, ki egy viccesebb, de összességében működőképes oldalát mutatja meg, igaz jóval gyengébb jelmezt s röhejesen méltatatlan akciókat kapott, emellett a szezon lezárásában őt is sikerült kínosra venni.

2/10


Kép forrása: itt